taka

Nem tudok érdekeset írni, kedveset írni, szépet írni, csúnyát írni.

Takarítás közben vagyok, csak gyorsan leültem ide, majd írok később.

Ez a mondat teljesen érdektelen volt :-)

nyáreleje

Emberek,
a nyár fárasztó. És meleg is.
De lehet sokat enni :-)

Meg újra szavazzatok, és így még segíthettek is nekem.

hajnali rigók

A hajnal annyira gyönyörű szép emberek!
Tényleg.
Tessék felkelni négykor, és hatig ébren ücsörögni a kertben pulcsiban. Közben forró teát inni, és csodálni hogy minden milyen gyönyörű.

Minden annyira szép és békés itt most, hogy úgy érzem szeretek, meg szeretnek, és nem fogok felejteni senkit, és mindig leszünk egymásnak.

:-)

kalap

Fáradt vagyok. Nagyon.
De majd elmondom (bepötyögöm) hogy milyen volt.
Van szép kék érettségi bizonyítványom :-)

hamham :-)

Na most megyek vissza Kanizsára... Lesz egy rövid három napom, amin lesz érettségi, lesz szekrény takarítás a koliban, lesz bankett, lesz haverkodás a tanárokkal. Remélem lesz barátnős csevegés, sok olvasás, és egy nagyon baráti beszélgetés.
Gondoljatok rám, elvileg csütörtökön jövök haza, jó lesz!

Ilyet még nem írtam, biztos senkit nem érdekel hogy mit fogok csinálni, sebaj. Most kiderül hogy mennyire volt hatékony a töri "tanulásom". :-)

Telefon - közkívánatra

Kedves olvasók, sok kérés érkezett már (igaz csak egy személytől, akinek ezt most hálából is külön csinálom), hogy mutassam be az új mobilomat. Akkor most ezt megteszem.

Először is, így néz ki. Bal oldalon mellékelt kép.

Akit bővebben is érdekel, az itt olvashat utána.

Én most csak a saját véleményemet írom le. Azért vettem ezt, mert a régi elkezdett bénázni. Nagyon. És meguntam. Gondoltam veszek egyet. Persze mire megvettem megjavult, de sebaj, így most két telefonom van, és ez is vicces. Egészen :-)
Szóval mindenképpen Nokiát szerettem volna (mert finn :-)) meg mert a Nokia nagyon a szívemhez nőtt, kedves nekem. Meg megszoktam (eddig csak Nokiám volt), és had ne soroljam még hogy miért tetszik a Nokia... :-) Persze sokan mondták az újabb modellekről, hogy bénábbak mint a régiek, azért gondoltam egy próbát megér. A néni, akinél vettem a témobil boltban kedves volt és segítőkész. Nem adott új sim-kártyát, de nem is baj. Szóval az első plusz pont az a témobil felől érkezett, ugyanis miután a kezemben tartottam bekapcsolva az új készüléket, küldtek rá 2400 magyar pénzt, aminek nagyon örültem. (Úgy látszik engem nagyon könnyen le lehetne fizetni, csak egy kis pénzt küldenének a telefonomra, és máris meg lehetne venni :-)) Szóval.
Ami jó:

• a kinézete. Az nekem különösen is tetszik. Lehetett volna venni más színűt is (zöld, lila, fekete) de ez nézett ki a legjobban. Meg nem is választhattam. Szóval tetszik ez a kékes dolog. Tetszik hogy szép és vékony, és nekem pont elég nőies.
• Tetszik, hogy sok smst tud tárolni. Az előző telefonom összesen 150-et tudott, és ez azért volt rossz, mert mindig figyelni kellett hogy mennyi van külön elmentve, vagy mennyi van az archivumban vagy a bejövőben. Azért kellett figyelni, mert volt egy olyan rossz szokása, hogy nem szólt ha betelt a memória, hanem csak magától elkezdte kitörölgetni a régi üzeneteket. Én pedig persze mit sem sejtettem. És elveszett sok kedves adat.
• Tetszik, hogy tök jó témák vannak rajta. Illetve egy van ami nagyon jó. Azt használom :-)
• Tetszik hogy fényképezős... Na nem mintha ezért vettem volna, csak jó. Egy csomó szép háttérképet tudtam így csinálni.
• jó játékok vannak rajta, ez tetszik.
• az különösen is tetszik hogy amikor üzenetet kapok rajta, akkor kiírja azt is hogy kitől kaptam. Szóval most nincs meglepetés, ellenben így mégjobban tudok örülni :-)
• jó hogy van rajta bluetooth (vagy mi) mert így ingyér lehet küldözgetni :-)
• jó hogy nokia :-)

Ami nem jó:

• nagyon lassú. én nagyon gyorsan nyomkodom a gombokat, és ez a telefon nekem túl lassú. Szóval van hogy én már régen az üzenetet írnám, de a kedves telefon még csak most nyitja ki a billentyűzárt.
• nagyon kicsi a memóriája. 14 mega. Ebből 4 megát csak egy szám foglal el rajta.. (igaz ezt már később kaptam, és ez a best csengőhang :-)) Szóval már majdnem mindent töröltem róla ami nem kell. De nem nagy baj, végülis lehet venni bele memóriát még.
• nem tetszik hogy hamar merül, illetve hát ez attól függ hogy mennyit nyomkodom. Volt már olyan hogy egy nap alatt lemerült, de volt hogy négy napig is bírta.
• ezenkívül szerintem kicsit halk, meg főleg gyengén rezeg, de nem baj, meg fogom szokni

Szóval összességében én örülök neki. Ha valakinek ilyen van még, az mondhat infókat. Én most boldog vagyok az új telefonnal.
Remélem ThomaSnak is elég kielégítő volt a post :-)

Érzésnapló

Annyi érzés kavarog bennem, annyi félelem, annyi szorongás... Mellette pedig - kicsit ellensúlyozva azt a sok rossz dolgot - annyi öröm, és boldogság, és szeretet. Tele vagyok érzésekkel, és tudom hogy mi teszi. Az teszi hogy vége. Meg teszi az érettségi is.

Az érettségi, mert habár nekem könnyebb lesz most mint sok embernek (nekem csak kettő lesz), mégis azt érzem hogy fontos hogy sikerüljön, és meg kell tennem mindent, pedig nagyon utálom... És ez zavar, mert próbálom szeretni, de sok dologban nehéz.

És teszi főleg az, hogy vége lesz. Mert jövő héten ilyenkor már nem lesz az, hogy tudom hogy majd a következő héten is visszamegyek. Hanem az a tudat lesz, hogy nem, te nem mész vissza többet. Illetve ha vissza is mész, nem úgy mint eddig.

És fáj hogy ott kell hagynom... No persze nem azt hogy le kell adni a telefont, vagy hogy kettesével kell sorakozni, vagy hogy matek dolgozatot kell írni, vagy hogy bent kell maradni egész hétvégére csak azért, hogy résztvehessünk egy "felesleges" ünnepen. (mondjuk pl patrocínium)

Nem ez fáj. Ennek inkább örülök :-)

Az fáj, hogy részben elvesztek valamit. Olyan dolgot, ami jó volt, és többet nem jön vissza. Nem lesz többet 6-os háló, ahol -főleg a vége fele- sokszor utáltam lenni, de mégis általa lettem igazán rita, így sokat köszönhetek neki. Nem lesz többet Bogyó, akivel órákig képesek vagyunk olyan dolgokon nevetni, mint az hogy "nehazuggyál", vagy órákig képesek vagyunk ülni a Gerőben, és beszélgetni, MINDENRŐL. Nem lesz Fanni, akivel milyen jó volt vasárnap esténként együtt kibeszélni a világ dolgait, és milyen jó volt stúdiumokon verseket küldözgetni egymásnak. Nem lesz Zsóka sem, aki mellett sose lehetett unatkozni, mert nem engedte hogy az legyen hogy csak csöndben ülünk, és elvagyunk. Vele mindig menni kellett. Nem lesz Adri sem, így nem lesz szépség, nem lesz figyelem, nem lesz sok könyv, amikből okosodhatunk. Nem lesz Szeli sem, aki jajdesokat idegesített, és sokszor mennyire nagyon utáltuk egymást (az esetek 60%-ban), de ezen az utolsó héten rájöttem hogy mennyire nagyszerű tud lenni. Nagyszerű volt vele. De itt nincs vége... Nem lesz KRitus, aki mellett igazán rita lehettem, aki olyan mint én... Szemüveges, barna hajú, RITA, egy picit nevetős, egy picit szomorú, érző lény, irodalomszerető. És nem lesz Kata sem... A Póni :-) Aki nagyon okos, de nagyon buta is. Akivel mindig meg tudtuk beszélni egy kis "kávécigi" közben, hogy kinek hol milyen. Nem lesz Évi és Eszti, akik mindig súgtak németórán, mert én persze nem tudtam semmit. Nem lesz Ádám, akivel csak hosszú idő után tudtam beszélni, de hálás vagyok ezért. Nem lesz Bundás, így nem lesz kin nevetni, amikor órán felkeltik és ő nem tudja hogy miről van szó. Nem lesz Bence, akivel táncoltam szalagavatón, aki mellett ballagtam, akivel sokat beszélgettem. Nem lesz Petya sem, milyen kár, ki fogja így elmondani a világ összes nyelvén hogy... :-P Nem lesz Gyuri, akivel igazán mélyen lehetett beszélgetni, mert ő egy igazán érző fiú volt. Nem lesz Balázs, aki mindig megölelt. Nem lesz Stenyó, kin fogok nevetni? (és kin fogom ennyiszer felhúzni magam?? :-)) Nem lesz Áron, pedig az ő történetei mindig nagyon szórakoztattak, érdemes volt rá figyelni. Nem lesz Szokol sem, aki igazán sokat volt velem, és akinek igazán hálás vagyok, és aki nagyon jól tudja hogy "mi a hülyesség kérem, mi nem az".

Ó, de ez még semmi... Nem lesz Domonkos, akivel nagyon sokat beszélgettem, aki sokat segített, és néha még lelkesített is. Nem lesz Evelin és Melinda, pedig ők igazán "partyface"-ek voltak. Nem lesz a kollégiumban Andi, Sery, Esztók, Virág, Anett, Taki, Helga... Nem lesz Pirike sem... Kihez fogok átmenni? Ki lesz az, aki mindig felvidít, és akivel mindig lehet csacsogni? Akivel csütörtök esténként lehetett nagyokat nevetni...

Ó, de ezen kívül mennyi minden nem lesz még... Nem lesz filmklub, amin a legjobb élményem az, amikor egyszer egy olyan film volt, amit nem bírtam végignézni, és kijöttem előbb. Másnap odajött Dósai atya, és bocsánatot kért a film miatt. Nem lesz matek korrepetálás, ahol érzetem hogy azért egy picit okos vagyok. Nem lesz latin óra, amin mindig lehetett nevetni (meg jó idegesnek lenni). Nem lesz tesi, ami húderossz volt, de most mit meg nem adnék azért hogy még egyszer álljon mellém Andrea néni, és "böködjön" addig, amig nem ugrom át a szekrényt. Nem lesz magyar óra, ahol mindig meghallgathattuk hogy Koncz Zsuzsa éppen mit csinál. És nem lesz magyarfakt sem, ahol mindig megnyugodott a lelkem, és mindig boldogan mentem be, mert tudtam hogy ott igen. Hogy ott vagyok igazán otthon.

És nem lesz Bori néni sem... Akinek nem mondhatnám el elég sokszor azt hogy köszönöm, aki egyszerűen tényleg mindig ott volt ha kellett, és mindig nagyon közel érzetem magam hozzá. Mostanában egyre közelebb érzem. Nem lesz Dósai atya, akinél gyónni volt a legjobb, mert mindig rátapintott a lényegre. Nem lesz Göde tanár nő, aki mindig elmondta hogy "nem vagyok néni". Nem lesz Géza testvér sem, akivel néha vitáztam, de sikerült békében elválnunk.

Most végigolvasva az egészet rádöbbentem hogy ezeknek tényleg vége lesz... De nem mindenkivel. HISZEM, hogy akiket igazán szeretek, azok nem fognak eltűnni. Csak más lesz. És igaziból ettől a "másságtól" félek... Hogy nem tudom hogy mi lesz... Hányszor fogok találkozni Bogyóval, mit fog csinálni, hol lesz egyáltalán? Vagy hányszor fogom látni Pirikét, miket fog érezni az utolsó évben, miért nem leszek mellette amikor először megy érettségizni? És mi lesz Bori nénivel? Vele meddig tudok együtt maradni, mennyit fogom látni, mennyit fogok hallani róla?

Annyi kérdésem van... És nincsenek válaszaim. Hitem van. Hit abban hogy működni fog minden, és a szeretet legyőzi a távolságot. De meddig?

Ilyen érzések vannak bennem. Ilyen félelmek. Igazán nem jó. De mellette olyan édes is. Várom hogy mi lesz, hogy mik fognak történni.

Ez most személyes lett. Sok emberről írtam, ha olvassák remélem azért egy kicsit boldogok lesznek tőle. :-)

Én igazán szerettem ott lenni! És igazán szeretném hogy ezek a kapcsolatok egész életemben tartsanak! Én ott éltem öt évig, ott ébredtem tudatomra, oda kötődöm. Bízom benne hogy nem fog elmúlni egészen. Büszke vagyok arra hogy oda járhattam!

(írtam ezt két nappal az érettségi előtt, egy nappal az előtt, hogy mentem vissza kanizsára. Írtam ezt egy kicsit miattuk is.)

1930

(Különösen ajánlom Veronkának, és TB-nek)

#160

"Ha néha elcsüggedek, arra gondolok, hogy a történelem hosszú során végül mindig az igazság és a szeretet győzött. Léteztek ugyan zsarnokok, akiknek a hatalma jó ideig megdönthetetlennek látszott, de végezetül mindig elbuktak."

Ez nagyon! (Legalább annyira, mint a Sebő féle Lázár Ervin cd-ről az ötös szám :-))

Csütörtök délután

Hazaértem.

Most ez annyira nem jó.

A videó még mindig nem működik. Miért nem jó ez az embed bigyó? Valami okos és kedves műszaki zseni segítsen!

Fáradt vagyok nagyon, és még sok minden van hátra...

Helyzetjelentés

Itt vagyok Kanizsán, ezért nem tudok írni nagyon sokat. Kedves olvasóimnak emiatt remélem nincsen rossz szájíze, nem akarom elhanyagolni őket. De mivel már fel is szólítottak, hogy írjak végre, gondoltam gyorsan megteszem. Szóval törit tanulok (sokat), najó, annyira azért nem...
Örülök hogy vége a közvéleménykutatásnak, de sajnálom hogy a hideg kakaó nyert...
Ja, és a lelkes érdeklődőknek ígérem, hogy a telefonos bejegyzés is hamarosan érkezik.

Hogy addig se unatkozzatok (unizzatok:-)) kaptok újabb közvéleménykutatást! :-)

Tündér és királykisasszony

Szeretszeret :-) és ragaszkodik...

[Ez most egy személyes üzenet volt, remélem értette :-)]

Az élet titka

"Most már, idők múltával azt is tudom, hogy arról szólt a mese, hogy a világban mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos, amivel el kell jutni az Üveghegy elé, s aki az Üveghegy elé akar jutni, annak ismernie kell testvérét, anyját, nagyapját, tudnia kell, hogy az Üveghegy vára mindenki előtt nyitva áll, csak szeretet és tiszta szív kell hozzá."

... :-(

Mérges vagyok... Akartam egy videót felrakni, és nem sikerült, mert nyomi a rendszer... Nincs is kedvem blogolni...

szerelem :-)

Annyira de annyira éééédi, meg cuki meg minden ami nagyon éééédi és cuki, hogy mindjárt megőrülök...

Vele akarok lenni, mert ő a tökéletes!

És okos, meg dr., láttam tegnap a sorozatban :-)

Kislány - nagylány

Kislánynak érzem magam, akinek hosszú copfja van, és nagy szoknyája, és szaladgál a mezőn, és beszélget az állatokkal meg a virágokkal, és mindenkit szeret, és nagyon lelkes, és sose un meg semmit...

Az igazság meg az, hogy nagy vagyok már, és nem lehet hosszú copfom, mert pillanatnyilag nem lehet összefogni a hajamat, és nem hordanék inkább szoknyát, a mezőn nem szaladgálok, az állatok és virágok nyelvét már régen elfelejtettem, nem szeretek mindenkit, lelkes csak kevés dolog iránt vagyok, és vannak dolgok amiket elég hamar megunok...

Azt hiszem ezektől függetlenül jó lenne törekedni :-)

Bóbita

Ó ha cinke volnék,
Útra kelnék,
Hömpölygő sugárban
Énekelnék -
-Minden esteMorzsára, buzára
Visszaszállnék
Anyám ablakára.

Ó ha szellő volnék,
Mindig fújnék,
Minden bő kabátba
Belebújnék -
-Nyári éjen,
Fehér holdsütésen
Elcsitulnék
Jó anyám ölében.

Ó ha csillag volnék
Kerek égen,
Csorogna a földre
Sárga fényem -
-Jaj, de onnan
Vissza sose járnék,
Anyám nélkül
Mindig sírdogálnék.

Tátra

Még tavaly nyáron voltunk a Tátrában, és én ígértem képeket, illetve beszámolót, de képek lesznek belőle. No akkor szeretettel tekintsétek:

filmélmény

A hétvégén megnéztem az összes Gyűrűk urát, és újra szerelmes lettem belé.
Mert ő olyan kis hős, és ő a góré :-)

Ma valami jó történt. Csináltam egy kislányt, magamtól, ügyesen, ragasztóval.
De ez még semmi!
Ilyet is csináltak: http://the-fat-lark.blogspot.com/2009/06/tuliper.html
Most ennek (is) örülök :-)

mellesleg

Irodalomból: Zrínyit húztam, és a csodálatos Szigeti veszedelmet (11)
Nyelvtanból: A lineáris és globális kohézió (16)

A nyelvtan volt főleg a nagyon jó, az irodalomba a végén kicsit belesültem :-) ^^

A változatosság gyönyörködtet

Megint "frissültünk".
(Azt hiszem van egy titkos mániám, és nem tudok dolgokat úgy hagyni, ahogy eredetiben voltak :-))
Tehát most oldalt, a szavazás fölött, (azt ne tessék elfelejteni!) lehet megtekinteni az életemet! Ez nagyon remek szerintem :-)
Meg főleg vicces...
Ja, és a válaszom a kérdésemre: virágban tulipán, gyümölcsben eper :-)

tulipán vagy eper?

játék :-)

tulipánból
paprika,
paprikából
Jancsika,
Jancsikából
kiskirály,
kiskirályból
tulipán

:-)

felhívás

Gondolj rám!

2009. június 4. de. 11:00
(Zalaegerszeg)

Felhívás:
mindenki jöjjön fel hozzám! :-)

újra más lett

Tessék kérem, megint megváltoztunk! Legyen ennek örömére nagynagy baráti összejövetel, ahol megbeszéljük hogy a tulipánok a legszebb virágok, és az epres torta a legfinomabb.

Tanulnom kéne igaziból...