szalagavató

csodás volt

a tánc,

a fiúk,

a bor,

és ti :-) (tudják azok, akik)

köszönöm nektek

csak nektek, mindig csak nektek, amiért vagytok, amiért hatással vagytok rám, amiért ragyog a levegő körülöttetek, amiért elfogadtok, és amiért a kezemet is megfogjátok

az élet ilyen

mivel ez ma a véremben van, tessék. ezeket írtátok rólam.

lazaság

életet viszel magaddal minden társaságba

a te eredetiséged erősen kiemelkedő, bohémséged jó

biztos pont vagy az életemben

szenvedélyesen tudsz örülni ici-pici dolgoknak

te vagy a tündér

vidám, nyitott, rugalmas

nagyon értékes ember vagy

könnyen állsz hozzá az élethez, ez nekem is erőt ad

te mindig mutatsz valami újat

köszönöm az irodalmat, a világot

egyéniség vagy

nyitott, közvetlen

kiváló ember

nagy a hivatásod

... és még mezítláb is tudsz járni a forró betonon

az ember sosem lehet elég hálás...

tündérség

igen igen, újra!

közeledik a tavasz :)

és én boldog vagyok.

péntek van és későre jár

akkor ezt most Veronkának, válaszul a kommentekre :)

köszönöm :)

sose lesz "minek" :)

nn

Veronka tiszteletére -akinek ma van a Veronika-napja- finomabbra készítettem a reggeli kávémat :)

utaztam - néhol ugyan feltételes mód, de ez ne tévesszen meg

megint varázslatos, az egész egy kis tündérvilág, ha megkérdeznétek, akkor csak mosolyognék, mert már értem. és miattuk igen, de nagyon erősen igen. és csak értük. és ha egyszer megint újra ott, akkor a nyakukba, és suttogva, és tea közben, szeretettel, mert élni csak velük lehet, általuk. a szívem van tele, szinte csordul, de még tartom, mert tartanom kell, amíg meg nem látom őket, és akkor lesz örömünnep, mert akkor ott igazán végre.
és nem lesz pedig, meg viszont, meg de, hanem csak egyszerűen a boldogság csodálatos valóságában. akkor lesz ott a létezés igazán, és annak értelme is lesz.

(ahogy most is van, miattuk - mondom.)

--- és talán még a könnyem is kicsordulna, mert annyira érezném

hétvége

ülök itt én a boldogságtól túlcsordult szívemmel, sóhajtok, és nyugalom van

fővárosunkban megint

Ma volt PIMes zacskón padon ülés---

budapest szép maradt ezenkívül és megfelelően költői. csurig töltve most.

jókedv

Szia Ritus!! Piri & Bori

nagy esemény :-)

holnap!

ügye ott lesztek velem?

:-)

most (hogy egy kicsit mindenki örüljön) pozitív bejegyzés érkezik:

Voltam Kanizsán. Ez mindig jó.
Megérkeztem, fáradt vagyok nagyon, de BOLDOG is. Köszönöm hogy mindig feltölt energiával! :-)

Köszönöm, hogy érezhetem azt, hogy minden végtelenül jól van úgy, ahogy van.

örömködés

Kéne írnom a hétvégéről, mert biztosan mindenki feszülten várja.
Szóval csütörtökön kezdődött azzal, hogy nem tudtam reggel nagyon beszélni. Fájt a torkom, ez gonosz dolog. Főleg hogy tudtam: szombaton majd nekem énekelnem kell. Rendesen izgultam is, és kíméltem.
Éjjel meg nem tudtam aludni... Ezért hajnalig sms-eztem egy kedves barátommal, jólesett, de ezek után sem ment nagyon az alvás, így fáradt maradtam.
Pénteken az volt a legjobb, hogy egész délután Pirivel voltam, ami már megint nagyon hiányzott. (tessék kérem, el lettünk választva egymástól. Ő Kanizsán van, én meg itthon). Aztán este meg 9-ig ültünk a színházban, és nem csináltunk semmit. Juj de rossz volt...
Örülök, mert sokan aludtak nálunk, és jó volt velük lenni.
Szombat délelőtt volt szörnyű próba, nagy kiakadás, bőgés, alváshiány. Aztán ebéd, meg angolóra. Akkor már izgultam rendesen. De tudtam hogy jön a szereplés, jónak kell lenni, és jönnek a barátaim is még, miattuk is kell csinálni.

(Az előadás szuperségéről nem lehet írni)

Aztán ami már az. Azt nem lehet kifejezni amit éreztem akkor, amikor megláttam őt, őt és őt. Az az ölelés, és az az ölelés, és az az ölelés volt minden, de minden ami bennem volt, amit éreztem, amit gondoltam. Azok a könnyek, amik nem a szememből, de a lelkemből folytak, csorogtak rendesen. Ott voltak a legfontosabb emberek, és én semmi mást nem akartam, csak élvezni a "vanást", az egésznek a ragyogó teljességét.
Tényleg örültem nagyon.

És mérhetetlenül fáradt voltam... De nagyon boldog.
Boldog, mert tudtam élvezni az angol órát, habár nagyon ellenkeztem vele.
Boldog, mert pénteken sikerült magamtól minden ruhát elpakolni és kiteregetni.
Boldog, mert vehettem két könyvet az antikváriumban.
Boldog, mert nálunk aludt Kinga, Réka, Petra, Veronika, Zsófi.
Boldog, mert nem szóltak rám, amikor nem mentem fel a színpadra próbálni, hanem hátul ültem, és sírtam a fáradtságtól.
Boldog, mert finom volt az ebéd, különlegesen.

De ez megint mind semmi...
Boldog voltam, mert szeretek.
Boldog, mert ott voltak a barátaim, a családom, és ennél nincsen fontosabb.
Boldog, mert utánozhatatlan érzés a színpad közepén állni és énekelni.
Boldog, mert jó utána tapsot kapni.
Boldog, mert után annyi ölelésben volt részem, ami elég lesz arra az időre amíg nem kapok majd.
Boldog, mert kaptam ajándékot azzal hogy ott voltak Ők.

Boldog, mert most igazán és teljes erővel érzem hogy SZERETNEK engem és én is teljesen SZERETEM őket.

(Ez a bejegyzés annyi minden...)

énektudásunk

érdemes figyelni a hihetetlen tombolást a háttérben. most már biztos hogy sztár vagyok.

mennyire de szépek vagyunk!

és főleg mennyire barátságosak

:-)

tájkép

egy felhőt nekem
(egyszer ezt egy barátnőm ajánlotta, akkor tetszett meg végzetesen.)

És ennek azért örülök ennyire, mert így láthatatlanul is mindig összekapcsolódunk.

KÖSZÖNÖM!
Istennek, hogy megteremtette a Tátrát (is), Dósai atyának, hogy elvitt minket oda.

És különösen is köszönöm a mellettem fekvő lánynak, hogy mellém feküdt és velem volt (és nem csak most).
És még különösebben köszönöm a kép készítőjének, hogy oly sokszor megajándékoz... :-)

megint

A Tátránál nincsen szebb és jobb!
Nálatok nincsenek szebbek és jobbak!

:-)

örülés

Itt volt ma Julcsi, és ez szuper volt mert nagyon szeretem őt, és mert nagyon régen láttam, és mert.

Ő a legszebb lány a világon, ezt neki üzenem. És örülök.

Amúgy ma jó.

Ma könyvet vettem az esti órákban a kezembe, a világ hátának dőltem, és nem hallgattam másra, csak magamra.

Ebben a nagy világban úgyis egyedül ülök itt. Másokat meg szeretek változatlanul, de magammal mégis többet vagyok.