írásbeli

Felhívom minden kedves barátomat, családtagomat, ismerősömet, rajongómat, tisztelőmet, olvasómat, pajtásomat, hogy gondoljon rám erősen 2009. október 19-én, hétfőn 08-12 óráig. Ekkor lesz ugyanis az emelt magyar írásbeli érettségi Zalaegerszegen, egy csodálatos helyen. (csupa szép élmény köt oda, ott szóbeliztem tavaly júniusban...)

Köszönöm!

#234

voltam angol tanárnál

a nyelvvizsga nem szép

az irodalom szép

a MAGYAR nyelvtan pedig érdekes

miért van az, hogy csak azt szeretem és tanulom szívesen ami érdekel??

rossz dolog

az érettségire jelentkezés unalmas és hosszadalmas és bonyolult és utálom.
neneneee

de azért csak vége lesz egyszer...

hamham :-)

Na most megyek vissza Kanizsára... Lesz egy rövid három napom, amin lesz érettségi, lesz szekrény takarítás a koliban, lesz bankett, lesz haverkodás a tanárokkal. Remélem lesz barátnős csevegés, sok olvasás, és egy nagyon baráti beszélgetés.
Gondoljatok rám, elvileg csütörtökön jövök haza, jó lesz!

Ilyet még nem írtam, biztos senkit nem érdekel hogy mit fogok csinálni, sebaj. Most kiderül hogy mennyire volt hatékony a töri "tanulásom". :-)

ezt kell :-)

Mennyire nagyon szép és megható és bájos és rettenetes és érdekes és fárasztó és élvezetes és sírós és csupacsupa nevetős! :-)

IRODALOM

Életművek
1. Petőfi Sándor tájköltészete
2. Elbeszélői hagyomány és megújítása Arany János Buda halála című alkotásában
3. A lírai nyelv sajátosságai Ady Endre A halottak élén című kötetében
4. Poétikai sokszínűség Babits Mihály első két verseskötetében
5. Lélekrajz és társadalomkép Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében
6. A törvény, a rend és a szabadság motívuma József Attila költészetében

Portrék
7. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában
8. Műfaj és világkép összefüggése Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művében
9. Radnóti Miklós Bori noteszének versei
10. Az elbeszélésmód jellegzetességei Móricz Zsigmond Pillangó vagy Úri muri vagy Az Isten háta mögött című regényében

Látásmódok
11. Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában
12. A naturalista dramaturgia szerepe Füst Milán Boldogtalanok című művében
13. Egyéni és kollektív felelősség problémája Illyés Gyula költészetében (Haza, a magasban; A reformáció genfi emlékműve előtt; Egy mondat a zsarnokságról; Bartók; Bevezetés egy Kodály-hangversenyhez; Koszorú; Peroráció: záróbeszéd)

A kortárs irodalomból
14. Bodor Ádám: A Sinistra-körzet
15. A költői nyelv és tematika megújítása Tandori Dezső Egy talált tárgy megtisztítása című kötetében

Világirodalom
16. Vergilius eklogái és hatásuk a XX. századi magyar költészetre
17. Franz Kafka: A per

Színház- és drámatörténet
18. Shakespeare: Hamlet
19. Történelem- és létértelmezés Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásában

Az irodalom határterületei
20. Szépirodalom és ponyva – Szerb Antal: A Pendragon legenda

MAGYAR NYELV

Ember és nyelv
1. A nyelv mint változó rendszer
2. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása

Kommunikáció
3. Hétköznapi élethelyzetek kommunikációs konfliktusai
4. A nem nyelvi kommunikáció eszköztára
5. A beszédhelyzet és a szövegkörnyezet mint a kommunikációt alakító tényező

A magyar nyelv története
6. Új nyelvi fejlemények és a nyelvművelés
7. A Halotti beszéd és könyörgés nyelvi jellemzői

Nyelv és társadalom
8. Az ezredforduló információs csatornáinak hatása a nyelvhasználatra
9. A hivatalos nyelv szókincsének jellemzése

A nyelvi szintek
10. A névmások szerepe a szövegalkotásban
11. Az előfeltevések funkciója a mondat megértésében
12. A központozás szerepe a szöveg értelmezésében
13. A morfémák típusai és kapcsolódási lehetőségei

A szöveg
14. Elbeszélő szövegek nyelvi jellemzői
15. Monologikus és dialogikus szövegtípusok nyelvi különbségei
16. A lineáris és a globális kohézió

A retorika alapjai
17. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbségei
18. A kulturált vitatkozás kritériumai

Stílus és jelentés
19. A társalgási stílus jellemzői
20. Stíluselem és stílusérték