2008. február 22.

vers - nektek

TUDOD, HOGY NINCS BOCSÁNAT

Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.
A fű kinő utánad.

A bűn az nem lesz könnyebb,
hiába hull a könnyed.
Hogy bizonyság vagy erre,
legalább azt köszönjed.

Ne vádolj, ne fogadkozz,
ne légy komisz magadhoz,
ne hódolj és ne hódits,
ne csatlakozz a hadhoz.

Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg.
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg.

Emlékezz, hogy hörögtél
s hiába könyörögtél.
Hamis tanúvá lettél
saját igaz pörödnél.

Atyát hivtál elesten,
embert, ha nincsen isten.
S romlott kölkökre leltél
pszichoanalizisben.

Hittél a könnyü szóknak,
fizetett pártfogóknak
s lásd, soha, soha senki
nem mondta, hogy te jó vagy.

Megcsaltak, úgy szerettek,
csaltál s igy nem szerethetsz.
Most hát a töltött fegyvert
szoritsd üres szivedhez.

Vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.

1937. július-augusztus

7 megjegyzés:

ThomaS írta...

Köszönöm, ezt most jó volt olvasnom!

rita írta...

:):) rendkívül szívesen :)

Mozg írta...

Már régen olvastam, jó volt újra, köszi.

Névtelen írta...

Van mikor elgondolkodtat, van mikor felvidít, van mikor lehangol, de biztosan kivált valamilyen érzést a blogod:)

Névtelen írta...

talán nem is olyan jó dolog lemenni kutyába?

Névtelen írta...

de az utols� vsz.:lehet h m�gsem olyan j� lemenni kuty�ba?:S

rita írta...

ezt nem értem... Sajnos kicsit fáradt vagyok most ehhez... De kutyába néha jó lenne lemenni... (Babits:Ádáz kutyám)