2008. április 26.

azt már egyszer gondoltam, hogy...

... jó lenne kibékülni a világgal, és szerencsére összejött! (?)
Na nem kapkodok el semmit, de ez van mostan.
Most volt HELIKON, hajjaj... :)
Na majd fogok írni, most fáradt vagyok nagyon nagyon nagyon...

2008. április 13.

ilyen volt a hétvége

volt Óbudavár (még ezelőtt) volt nevetés, volt éneklés, volt sok séta, volt Budapest. Jó volt. :)

2008. április 4.

nők férfiak

Mennyire jellemző, nem?



Az asszony fáradtan kipillantott az ablakon. Annyi kilátást láttak már hat hét óta... De a szeme ott maradt... Aztán közelebb ment, elkezdte nézni, nézni... Valami oly roppant furcsa volt a kép... s most már az övé is... mert pár napot ott töltött bent a hegy tetején, a városban... A fülébe csendült a múlt éjszakai éjjeli zene, a különös, élesen síró, sikító olasz hegedű, ami felébresztette őket álmukból... éppen össze voltak veszve, az első kemény összecsapás... de már oly idegesek, mindenen összetűznek... de szép ez a szürke kőváros, ahogy ráhalmozódott a hegycsúcsra, az ott a vár, a kolostor, számtalan kőoszlopával, itt a felső templom, az alsó templom, az ott a dóm... ott mentek az este gyalog lefelé, azok mögött a házak mögött, összesimulva s összenevetve asszonyok ültek kint a falak tövén, ajtók lépcsőjén, kisgyerekek futkostak, egy pici alig bírt totyogni, és soldót kért. Maszatos kis tenyere... röstelli... nem adtak neki... most utólag el is pirult bele... hogy lehet egy pici baba kérését megtagadni, de úgy fel volt bőszülve, hogy már a csecsemő is koldul... Mily szép város... s mily furcsa, odahaza nem építik hegyre a városokat. Ez mind a hegytetőn van.

- Miért - kérdezte a férfit, aki mögötte állott, mily különös, hogy folyton mögötte áll egy férfi... hogy férfi áll mellette, mögötte, előtte, utána, akármerre megy, minden városban ott van vele, minden szobában, minden helyzetben... el is pirul... -, mondja, miért építették a városokat a hegy tetejére, hisz oda oly nehéz felmenni?

- Igen, de ha egyszer felmentek, fent vannak!

Azt akarta mondani rá, hogy: buta. De tényleg, hogy milyen buta egy férfi. Ha felmennek, ott vannak. Persze hogy ott vannak, de minek mentek fel.

- Azt kérdezem, hogy miért építették a várost a hegy tetejére. Ennek valami okának kell lenni. Minden város a hegy csúcsán van. Miért? Úgy szerették a szép kilátást? Egészségügyi okokból?

- A fenét - mondta a férfi, aki sose gondolt életében erre a dologra, de már hozzá volt szokva, hogy mindent rögtön, habozás nélkül s elfogadhatóan, sőt csalhatatlanul meg kell magyaráznia, hacsak kockáztatni nem akarja a férji tekintélyt -, védelmi szempontból.

Az asszony, aki el volt készülve a legvégsőkre is, hogy most rajtaüt, s leleplezi ezt az áltekintélyt, aki egészen idegen befolyását a gondolatainak legkisebb lüktetésére is kiterjeszti, most egyszerre elnémult.

- Védelmi szempont?... - ezt valóban megértette.

- Persze - mondta a férfi a világ legtermészetesebb hangján. - Nézze meg: mire az ellenség feljött, akkorára mind agyonverhették őket kővel, ha más fegyver nem volt... S könnyű volt bástyával még jobban megerősíteni... De ha síkon építették volna, akkor a hegyről belőnek a piac közepére. Mit gondol, egy ágyú onnan a hegyről az egész várost lerombolhatná, ha a várost lent építik meg...

Már ez sok volt, ezt már fölösleges volt mondani, ez már olyan volt, ahogy a gyereknek magyaráz a felnőtt. Az asszonyka összehúzta a szemöldökét, elfáradt, bedugta a fülét, otthagyta a szép kilátást, s beült a sarokba. Sóhajtott, a szemét is lehunyta. Nem is tudta az ura szavait, nem is tudta, hogy ez attól van, hazagondolt s arra, hogy vajon tett-e el a gazdasszony paradicsomot, s az nem fog-e megpenészedni...

(Móricz Zsigmond: Giotto és Rafael)

szüret

Gyerünk amíg van a sok minden
Míg a falban áram van - Jaj
Minden lány tetszik a diszkóban
És a pasim kint hagytam

Mindig duzzog mikor
Én kicsit jól
Érezhetném magam

Vörösen lángolnak a fenyvesek
A pólón amiben vagyok - Jaj
Olyan rendesek az emberek
Nevetnek bármit mondhatok

Most ők mondják meg
És én nevetek
Annyira jó játék

Gyerünk amíg van a sokminden
Míg a falban áram van - Jaj
Soha nem mennék én el innen
Máshol mindig csalódtam

Itt a lángok között megágyazok
És lehunyom szemem

100 éves a NYUGAT!

A Nyugat a huszadik századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. Címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható.

Nagyhatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban (eleinte pár száz, később pár ezer) jelent meg. Az eredeti kiadásból a teljes sorozat csak néhány helyen található meg, de 2000-től digitalizálva hozzáférhető mindenki számára.

Célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, így szembefordult a félfeudális ország epigonizmusba süllyedt irodalmával. A 19. század végi új stílusirányzatokat ugyanúgy segítette az érvényesülésben, mint a nyugati modern irodalom legfrissebb törekvéseit. Nem volt egységes világnézeti arculata, inkább a „közös ellenség” fogta egybe a lapot. Óriási ellenállásokba ütközött konzervatív részről (nemzeti veszedelmet láttak benne), de neves képviselői meg tudták védeni, még a világháborút is túlélte. Az avantgárd mozgalmaktól azonban igyekezett távol tartani magát, ezt Kassák Lajos A Tett (1915–16) és a Ma (1916–25) című lapjai képviselték.

A Nyugatról sokan azt gondolják, hogy előzmények nélkül jött létre és emelte újra a magyar irodalmat világirodalmi szintre. Pedig a századforduló igen gazdag kulturális élettel büszkélkedhetett. A népnemzeti iskola törekvései nem voltak egyeduralkodóak, Vajda János és Reviczky Gyula költészete Ady szimbolizmusa felé mutat. Ady 1906-os kötete, az Új versek nagy visszhangot váltott ki, s hamarosan kiadták a Holnap című antológiát is. Ezek közvetlen előzményei voltak a Nyugatnak.

Az alapításról Fenyő Miksa ezt írja később: „A Nyugat nem légüres térben jött létre, – vagyis aki meg akarja írni történetét, az nem kezdheti azzal, hogy ekkor és ekkor összeült a Royal-kávéházban Osvát Ernő Fenyő Miksával és a második »fekete-pohárnál« – Osvátnál nyilván a harmadiknál, elhatározták, hogy folyóiratot alapítanak. Nem. A történetírónak messzebbre kell visszanyúlnia, s képet írni azokról a múlt század végén, a század elején megvolt politikai, kulturális és szociális viszonyokról, melyek determinálták a Nyugat létrejöttét, – még ha ez a kép nem is rajzolódott ki teljes világossággal a Nyugat alapítói előtt.”

Az új lapnak megnyerték Osvát Ernőt, Ignotust, Schöpflin Aladárt, Fenyő Miksát, Ambrus Zoltánt és később Hatvany Lajost, akik már korábban is ismert szerkesztők, kritikusok, műértők voltak. Az anyagiakat Hatvany biztosította. Az induló program Ady magyarsága, Osvát minőségkultusza és Ignotus alkotói szabadságfogalma körül mozgott. A szerkesztők táborához csatlakozott Kaffka Margit, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Gellért Oszkár már a kezdetektől, februárban Juhász Gyula, márciusban Kosztolányi Dezső, Balázs Béla, Szép Ernő, Babits Mihály novemberben, Tóth Árpád pedig decemberben. Ők alkotják az első nemzedéket, kiegészítve Móricz Zsigmonddal, az első felfedezettel.

A folyóirat történetében négy nagyobb korszakot lehet megkülönböztetni. Az első a háború előttig tartott, a második a tanácsköztársaság bukásáig, a harmadik a 20-as éveket foglalja magába, a negyediket Babits főszerkesztőségéhez lehet kötni.

2008. március 30.

kulcsok

Mindjárt vége a márciusnak is, és ez rossz, mert sosem tudok címet adni a bejegyzéseimnek, és így nem túl jó őket olvasni... Akartam venni cipőt, az is elmaradt, mert Óbudaváron voltam.
És végig Petrával beszélgettem, és olyan dolgokról amikről nem fogunk beszélni... :) Hehe. És "hol vannak a fiúk???"
Meg a legnagyonviccesebb az volt, hogy az előkészítő kulcsa nálam maradt... Gáz :) És kicsit paráztam rajta (meg ordibáltam miatta a csöndes meleg Zánkán), de aztán nem lett belőle baj. Szerencsére.
Kaptok virágot. (fáradt vagyok, nem tudok írni)

2008. március 28.

2008. március 23.

Uraim!
Miért írunk és olvasunk verset?
Nem azért mert menő.
Hanem mert az emberi fajhoz tartozunk.
És az ember tele van szenvedéllyel...

2008. március 21.

újabb élmény(féle)

Szóval régen írtam már magamról, illetve nem is magamról, hanem inkább arról, hogy miket is csinálok mostanában. Sajnos elszálltam, mert nagyon büszke voltam magamra, hogy tudok videót is felrakni, meg mindenféle vackot, aztán ki kellett élnem benne magam :) De most újra mesélek :)

Szóval volt idén is sí szünet (hála az égnek!), és én pénteken mentem Veszprémbe Kistehén koncertre :) Utána meg Óbudavárra jányhétvégére :) No és nagy dolgok történtek ekkor! Ugyanis ezen a napon: 2008. 02. 22. megalakult a zenekarunk! Ami persze nem nagyon komoly, sőt még annyira sem, de mégiscsak létezik :) Szóval mostantól hivatalosan is van "Rita és a keresztút zenekar"! Aminek tessék örülni, mert nagyon jó dolog ám. Vannak benne mindenféle kisebbségi öröm lányok, meg effélék, de normális népség. (Talán?) Kistehénen pedig... Kicsit gáz dolgok történtek, de aztán csak beindult. Először nem is nagyon zenéltek, meg valjuk be közönség se nagyon volt :S De aztán pár Expresszós csaj elkezdett elöl nagyon táncolni, és mi is nagyon belemelegedtünk, úgyhogy lényegileg MI csináltuk az egész hangulatot :) A végére már mindenki mozgott minimálisan, úgyhogy jó volt. Kollár meg egy isten!! (L)
Aztán hajnalban (fél7) mentem busszal Nagyvázsonyba, onnan meg gyalogszerrel Óbudavárra. Kicsit féltem először, és nem is hiába. Volt egy szakasz, emelkedő, ahol elég nehezen tuttam menni a nagy pakkal a hátamon. Aztán jött a halálom, amitől rettegtem is, egy kutya... Gáz,vagy nem gáz, de én félek a kutyáktól... Nos nem is kicsit. És futott utánam, én meg csak arra tudtam gondolni hogy ha utolér, végem... És imádkoztam. Éskiértem a faluból, már a műúton mentem, amikor lefékezett egy autó, és beszálltam. Beszélgettem a bácsival, kedves volt. Aztán kitett Óbudaváron, szép napot kívántunk egymásnak, és elment. (ha tudnám a nevét meghívnám az esküvőmre, de a nevekig nem jutottunk el)
Aztán volt a lányhétvége, amitől kicsit féltem, de végülis jó volt. Kirándultunk, meg beszélgettünk, meg ettünk, meg nevettem sokat :) Ami jó. És szépít, meg ilyesmik :)
Óh, vége is lett... :)

nők,nők,nők

Tovább foglalkoztatott a téma, mármint ez a nős dolog, és így elkezdtem kutatgatni egy kicsit az interneten. Szóval még tavaly lelkigyakorlaton néztük ezt a klipet, és most idekívánkozik :)

Ezenkívül még olvasgattam cikkeket, majd adok linkeket :)

francia

Tessék népek! Olvassatok kicsit franciául is :) Rátok fér, mert szép nyelv, és mert Baudelaire nagyon jó :)
"Il faut etre toujours ivre. Tout est la: c' est l' unique question. Pour ne pas sentir l' horrible fardeau du Temps qui brise vos épaules et vous penche vers la terre, il faut vous enivrer sans treve. Mais de quoi? De vin, de poésie ou de vertu, a votre guise. Mais enivrez-vous. Et si quelquefois, sur les marches d' un palais, sur l' herbe verte d' un fossé, dans la solitude morne de votre chambre, vous vous réveillez, l' ivresse déja diminuée ou disparue, demandez au vent, a la vague, a l' étoile, a l' oiseau, a l' horloge, a tout ce qui fuit, a tout ce qui gémit, a tout ce qui roule, a tout ce qui chante, a tout ce qui parle, demandez quelle heure il est; et le vent, la vague, l' étoile, l' oiseau, l' horloge, vous répondront: 'Il est l' heure de s' enivrer! Pour n' etre pas les esclaves martyrisés du Temps, enivrez-vous; enivrez-vous sans cesse! De vin, de poésie ou de vertu, a votre guise."



Ha érdekel valakit magyarul, annak tessék: "Rúgjatok be, szakadatlanul. Minden ebben van: ez az egyetlen kérdés. - Hogy ne érezzétek az Idő rettentő súlyát, mely vállatokat töri és a föld felé görnyeszt: be kell rúgnotok, szüntelenül. Csakhogy mivel? Borral, költészettel vagy erénnyel, ahogy tetszik. De rúgjatok be. És ha néha, egy palota lépcsein, egy árok zöld füvén, szobátok komor magányában felébredtek, mikor már csökkent vagy eltűnt a mámor, kérdezzétek meg a széltől, hullámtól, a csillagtól, a madártól, a toronyórától, mindattól, ami eltűnt, mindattól, ami sóhajt, mindattól, ami tovaring, mindattól, ami dalol, mindattól, ami beszél, kérdezzétek meg, hogy minek az órája van itt; és a szél, a hullám, a csillag, a madár, a toronyóra majd azt feleli nektek: - Itt az óra, hogy berúgjatok! Hogy ne legyetek marcangolt rabszolgái az Időnek, rúgjatok be; rúgjatok be, szüntelenül! Borral, költészettel vagy erénnyel, ahogy tetszik."

2008. március 20.

minden nő jó nő!

Ma reggel (nagycsütörtök van!) bekapcsoltam a tévét, és kezemben a kávéval leültem hogy bambuljam egy kicsit. Egészen érdekes volt választani a 3 csatorna közül amik itthon is nézhetőek. (MTV, TV2, RTL Klub). Hozzá kell tenni hogy reggel az MTV talán számomra túl komoly, az RTL Klub megzavarodott, és így a TV2-őt választottam. És a Koffein mentes Mokka vagy micsoda ment éppen. És hopp, egy egészen érdekes dologról volt benne szó.
Ugyanis jött két férfi, akik alapítottak valamiféle szervezetet, ami arról szól, hogy minden nő jó nő! Na, erre már felfigyeltem, ez mégiscsak érint engem is valamelyest.
Megállapították, hogy mára kor probléma lett a 20és 30 év közötti nőknél az önbizalom hiány. Állandóan fogyókúrázik, meg méregtelenít mindenki, és hogy ez nincs jól. Mert szerintük nem ettől lesz nő egy nő. Hanem attól, hogy nőnek érzi magát, és a szemében ez látszik is. És nem kell a 180 centi, nem kel a 90/60/90. Nem kell adott esetben a smink, a szilikon, se semmi más, amivel a nők szebbé tudják tenni magukat.
Be kell vallani, szimpatikus volt ez az egész kezdeményezés, hogy önbizalmat adnak, és örültem is neki, mert ez tényleg hiányzik manapság, és sajnos még 20év alatt is, pedig aztán nekünk tényleg semmi okunk nyavalyogni! Na az egészben már csak az volt a legviccesebb, hogy utána szintén tovább néztem a műsort.
És...
A műsorvezető páros elmondta hogy ez mennyire jó dolog, hogy minden nő szép, és hogy nem is olyan fontos, hogy kinek milyen a haja, a melle, a szeme, a szája. Na és akkor jött a következő bejátszás... Egy gyönyörű szőke szépségről, aki természetesen a legjobb, és éppen itt meg itt volt fotózása, és rengetegen megcsodálták, hogy alig volt rajta ruha. No és őt favorizálták, hatalmas lelkesedéssel, és elmondták, hogy mennyire szép és hogy ez mennyire fontos az életben.
És akkor most mit gondoljak?
Szépnek kell lennem teljesen, vagy elég ha sugárzik a lelkem a békétől?

2008. március 19.

videó

"Szegény Rita, őt nem fényképezi le soha senki!"

Mert van egy olyan szokása, hogy mindig csak ő fényképez... :)

nagyhét

Emberek, Húsvét lesz, legalább egy kicsit figyeljetek!

Isten nem az, aki ha elesel megfog, és felhúz, hanem aki a kezét nyújtja neked amibe belekapaszkodhatsz...

2008. március 16.

lehetett volna

Na én ilyenkor vagyok szerelmes! :)

Te vagy a hab a fürdőben
Libamáj vagy a hűtőben
Te vagy a sóhaj a paplanon
Jégvirágok az ablakon
Te vagy a tavaszi áradás
Vihar előtti villanás
A folyton nyüzsgő Oktogon
Az összenézés szombaton.

Te vagy a kulcs a kilincs alatt
Te vagy a fütty a madárba'
Egy jegyszedő vagy a dagályba'
Minden szavad felém szalad
Te vagy az ágy, a párna
A délelőttök a kádba’

Te vagy a csókolatlan száj
A propellerrel borzolt táj
Az ökörsütő huszárok
A fényképező japánok
Te vagy a kocsiban a duda
A túróscsuszás Óbuda
A nedves mezők illata
Az egyetlen, ki megkapna

Te vagy a kulcs a kilincs alatt
Te vagy a fütty a madárba'
Egy jegyszedő vagy a dagályba'
Minden szavad felém szalad
Te vagy az ágy, a párna
A délelőttök a kádba’

Te vagy a kulcs a kilincs alatt
Te vagy a fütty a madárba'
Egy jegyszedő vagy a dagályba'
Szerelmesen zebrán szaladsz
Alkonyat lesz, ruhátlan
Megfürdünk a Dunába'